Byron Reese egy kelet-texasi farmon nőtt fel, majd tanulmányai végeztével Kaliforniában telepedett le, ahol megalapította okostechnológiákkal foglalkozó cégét, a GigaOmot. Közben szívesen tartott előadásokat a témában, ám saját állítása szerint… Tovább olvasom »Byron Reese: A negyedik kor – Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője
Az USA-ba az Amazon Studios jóvoltából február 5-én érkezett Bliss (hivatalos magyar fordítás híján: Üdvösség) annak ellenére 2020 egyik, ha nem a legjobb filmes alkotása, hogy csupán egy arasszal csúszott… Tovább olvasom »Bliss bemutató – volt, nincs valóság
Van-e nagyobb bűne a szórakoztató irodalomnak az unalomkeltésnél? És a tudományos irodalomnak bűne-e a szórakoztatás? E két kérdés olyankor kerekedik, amikor a szórakoztató irodalmat boncolgatjuk a tudomány oltárán, ne adj’… Tovább olvasom »Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb
Paradox egy év volt a tavalyi. A „kellemes” részeit (szorongás, bezártság, létbizonytalanság) nem kívánom túltaglalni, beszéljünk inkább arról, amit közben az univerzum üzent nekünk: állj meg, lassíts, fejleszd magad… Mi,… Tovább olvasom »Almási Kitti – Ki vagy te? – Alcímekben és gondolatokban gazdag utazás
Az új Wonder Woman WW-vé rövidítése több szinten is áthallásos. A film 2017-es debütáló epizódjának java az első világháború (World War) idején bonyolódott, a 84-es szám pedig a kihalni nem… Tovább olvasom »Wonder Woman 1984 (WW84) kritika
Januártól a Relay és Inmedio árusítóhelyein a Prae kiadó kortárs krimiket bemutató különszáma, benne egy savval támadó utcai banda háborús napjait bemutató novellámmal. A Megnyúzni egy krokodilt nem a legfelemelőbb… Tovább olvasom »Megnyúzni egy krokodilt – januártól az újságárusoknál!
David Rolfe Graeber amerikai kultúrantropológus, politikai aktivista, egyetemi professzor 2013-ban a Strike! nevezetű magazinban megjelent írása kisebb láncreakciót indított be. A cikk a közgazdász Keynes 1930-as jóslatára reflektált, mely szerint a század végére… Tovább olvasom »David Graeber: Bullshit munkák
„Botok és kövek eltörhetik csontomat, de a szavak nem fájnak” – szól az angol gyermekmondóka, de legkésőbb felnőtt fejjel rá kell döbbenjünk, hogy ez egyáltalán nincs így. A szavak bántó ereje… Tovább olvasom »Hermann Ildi: Hiányzó történetek – New York-i magyar zsidók történetei
Ivana Dobrakovová Olaszországban élő szlovák prózaírót, francia és olasz műfordítót aligha kell bemutatni a hazai közönségnek, állíthatnám, de ezzel – magamból kiindulva legalábbis – nem alapoznám meg a bizalmi viszonyt olvasómmal.… Tovább olvasom »Ivana Dobrakovová: Anyák és kamionsofőrök
Az írást David Graeber: Bullshit munkák című könyvének egyik anekdotája inspirálta. Az első fehérgalléros hétfő reggel fél nyolc körül tűnt fel az üzemben, jó órányival a reggeli műszakosok kezdése után.… Tovább olvasom »A munka törvénye
A Reszkessetek, betörők! az a film, ami még az ünnepi szezonban is tömegeket vonultatna az utcára, amennyiben elmulasztaná valamelyik kereskedelmi csatorna levetíteni. Az a film, amiben se Joe Pesci nem… Tovább olvasom »VHS-újratöltve: Reszkessetek, betörők!
Ha az intelligenciahányados mértékére vonatkozó adatokból indulunk ki, megállapíthatjuk, hogy a világon sokkal több átlagos szellemi képességű ember él, mint ahányan a dolgok komplex összefüggéseit gyorsan meglátni képesek, köznyelven szólva… Tovább olvasom »Tűz, NE jöjj velem: Újjépíteni Paradise-t bemutató
Árpád, illetve haveroknak Árpi az állára húzott maszk fölött nagyot fújtatva tette vissza az acélsúlyokat tartóállványukra. Felemelni valamit, aztán visszatenni ugyanoda, a helyére – talált ebben a rutinban valami egyszerű… Tovább olvasom »Meseország a senkiké! – rendhagyó írás az év botránykönyvéről
Ahogy a Necronomicon kergette állítólag őrületbe olvasóját, úgy álljon figyelmeztetésnek e cikk előtt: a Bűvölet – Az örökségről jobb lett volna hallgatnom, hogy elnyelje a történelem süllyesztője, ám gyenge vagyok,… Tovább olvasom »Bűvölet – Az örökség – Lobbi VS Sztori: 1:0
Philip Kindred Dick munkássága idestova harmincnyolc éve funkcionál Hollywood számára ötletládaként. A megélhetési író lázálmai számos sci-fi, illetve akciófilm képkockáin kísértenek, ám a ritka kivételektől (Kamera által homályosan) eltekintve ezek… Tovább olvasom »Boldog 30-at: Az emlékmás “komoly” kritikája